Mosolyoghatnánk rajta, nem kell azt mérni, látszik az már akkor is, ha csak ránézünk valakire. Igen, a pocakunk és a testünk beszél helyettünk is.
Legismertebb fogalom talán a BMI (testtömeg-index) az elhízás számszerűsítésére. Számítása egyszerű, a testsúlyunkat elosztjuk a méterben megadott testmagasságunk négyzetével (kg/m2). Ezen számítás alapján a következőket állapíthatjuk meg:
|
![]() |
Egy 1,59 m magas hölgy 62 kilogrammot nyom. (1,59 x 1,59 = 2,5281) Tehát 62 : 2,5281 = 24,52 azaz a hölgy BMI-je még éppen belefér a normál súlytartományba.
Okolhatóak génjeink, táplálkozási szokásaink, az anyagi
helyzetünk, a motorizáció és ezzel szoros összefüggésben a
mozgásszegény életmód. Vagyis mind a genetikai, mind a környezeti
hatásoknak nagy szerepe van abban, hogy milyen lesz a testsúlyunk.
A genetika csak 30%-ban befolyásolja testsúlyunkat. Rossz hír ez
azoknak, akik túlsúly- problémájukat általában csak egy legyintéssel
és egy sóhajjal - „A mi családunkban mindenki kövér, ezt örököltem.”
– intézik el.
Azért meg kellene próbálni, már sokaknak sikerült lefogyni.
